Ördög-árok - Idézet a "Fővárosi Közmunkák Tanácsa története" című könyvből
Az Ördög-árok históriája oly régi, mint az ördögé. Nem is egy, számos olyan vízmosás van a világon, amelyet a nép ördög művének tulajdonít. Van is rá oka: az irgalmatlan nagy szakadék helyén lomhán terpeszkedik hónapokon át, egyszerre aztán elveszti béketűrését, rohanó sárga víztömeggel telik meg, amely magával ragad mindent, ami útjába kerül. Így volt ez régen… Az Ördög-árok Nagykovácsi község határában, a Nagyszénás-hegység tövében indul el útjára, amelyet az Erzsébet híd fölött fejez be, nyilván célzatosan a Gellérthegynél, az egykori boszorkányok hegyénél. Mária- Remetén keresztül a hűvösvölgyi határon jut a főváros területére. Érinti a Szép Juhásznét, a Lipótmezőt, majd a Budakeszi úton, a Városmajoron, a Vérmező mellett a Krisztina körúti oldalon halad a Duna felé. A Közmunkatanács műszaki osztálya a hetvenes években megállapította, hogy e budai ördögárok vízszedő területe 9783 hektár és majdnem mindenütt meredek oldalak által képezett szűk völgyeken rohan le. Úgy l...